December a leghidegebb és zordabb hónap mind közül. Az árvaház sötét utcáján néma árny húzódott végig. Karjában ruhába bugyolált kisded piheg. A nő arcát sötét kámzsa takarja, ám pirosló és könny áztatta arca jól kivehető. Az árvaház ajtajába lerakta gyermekét, becsöngetett, majd tovatűnt a téli éjszakában. Az árvaházra maradt a piciny leány, kinek a Zireael megszólítást adták. Egy könyvből vették (Andrzej Sapkowski: Vaják) aminek jelentése fecske. Későbbi vad és szabad jelleme miatt találó lett a becenév. Négy év elteltével egy család jött örökbe fogadni egy leánygyermeket, ugyanis több gyermekük nem lehet, de ők szeretnének fiúk mellé még egyet. A választásuk Zireael-re esett, hebrencs természete és erős testalkata miatt. Mikor hazavitték, a fiúk nagyon meg örült kistestvérének, ugyanis már nem kellet egyedül játszania, volt kivel elfoglalnia magát. A gyerekek jól kijöttek egymással, kialakult közöttük a testvéri kötelék. Szerencsére mind a ketten kicsik voltak ahhoz, hogy emlékezhessenek rá, hogy Zireael nem vérszerinti testvér. Ez csak a későbbiek folyamán derült ki számukra, mikor a fiú felfedezte önmagában a mágiát és feltűnt számukra a születési hónapok különbsége (kerek egy hónap és egy nap). Zireael kisé irigykedett fivérére, de ennek sosem adott hangot. Mindig elfogadta, hogy ő egy a sok közül, míg testvére sok mindenre hívatott. Viszont ő is ki akart tűnni valamivel, hogy családjára ne hozzon szégyent. Elhatározta, hogy keményebb lesz bárkinél, hogy megóvhassa testvérét a vadászoktól szeretteit. Mikor először hozta fel az ötletet a szülők csak mosolyogtak, de fivére mellé állt. Ennek következménye az lett, hogy családja pénzelte az edzéseit. Számára leghasznosabb a késforgatás rejtelmei és a pusztakezes harcmodor volt. Viszont lány lévén, elég gyengécske, ezért gyakran hordott fáslikat a csuklóján és a térdein. Ám egy alkalommal alul maradt. Egy vadász támadt a testvérpárra. Zireael sikeresen feltartóztatta ellenfelét, míg bátyja segítséget hívott, de ez a lány életébe került. Közelharcba keveredtek és kések villantak. Mind a ketten kitettek magukért, de egy óvatlan pillanatban a vadász hasba szúrta a lányt. Nem végezte ki, de magára hagyta a sötétségben, vérbe fekve. Nem tudja elfelejteni, hogy próbált küzdeni a rá törő fáradtság ellen. A vérveszteség és a fájdalom okozta fáradtság. Elgondolása szerint csak az utána következő volt a rosszabb. Mikor bátyja és nevelői odaértek, még élt. Lebeszélte bátyját a bosszúról, hogy véletlen se sodródjon a sötét oldal felé. Gyógyítással igyekeztek, de túl későn találtak rá. Még emlékszik, hogy a családja mennyire igyekszik megmenteni őt, ahogy Rhydian szomorúságtól torzuló, könny áztatta arcára is. Rhydian-t marta a bűntudat, hogy miatta halt meg Zireael, ezért anyja segítségét kérve, ő támasztotta fel alakváltóként húgát. Az új eséllyel Zireael még elszántabbam edz, hogy még egyszer ne fordulhasson elő, hogy ennyire közel került hozzájuk egy vadász. Rhydian jól tudja, hogy húga vért kíván életéért, de jobb belátásra próbálja terelni, hogy véletlen se sodródjanak át a másik oldalra. Bátyja egy kelta hold amulettet adott neki, ami mintázata a szörny és ember közötti egyensúlyt ábrázolja. A test és lélek harmóniáját.