Kanadában született egy bonum család egyetlen gyermekeként. Sose érezte magáénak ezt az életet, és nem azért mert nem szerette a szüleit, vagy nem lett volna elég odaadó a bonumok felé, az egésznek pszichés okai voltak. Sose volt teljesen normális, ezért a kovenéből állandóan kinézték, azt hitték tenebris hajlamokkal bír, csak mert néha zavarodott volt az elmélye. Sokáig magányos volt és megértetlen. A szülei is elkezdtek távolságot tartani tőle, ő pedig minden áron szeretetre vágyott. A képességének hála a közép iskolában egyre népszerűbb lett. Mindenkire ráerőltette, hogy szeressék, de nem bírt magával, és már-már túlzásokba esett. A házuk előtt sorba álltak a fiúk csokor rózsákkal és bombonokkal. A szülei tudták, hogy rossz célokra használja a képességeit, ami miatt még nagyobbat szakadék keletkezett köztük és a lányuk között. 
Végzős volt a gimnáziumban, amikor a megismerte Noelt, aki a családjával akkor költzött a városba. Kifejezetten szép  fiú volt, és rettentően szelíd. Lyla teljesen belhabarodott, ráadásul az ő évfolyamára járt, így meg akarta babonázni. Vágytól égve ki akarta sajátítani, de mielőtt bármit tehetett volna a fiú önszántából kezdeményezett barátságot, ami megrémítette Lylát, ám közben nagyon is tetszett neki. Noelt egyszer se ejtette a képességei rabjává, ám ennek ellenére a fiúval legjobb barátok lettek, viszont Lyla volt az a fél, aki többet érzett. Éveken keresztül többet érezett, de sose merte elmondani, csak távolról csodálta Noelt. Lassanként annyira belefeldkezett fiúba, hogy a rabjaivá tett emberekerek se érdekelték, ahogy a kényszer barátságok sem. 
Noellel egy egyetemre mentek tanulni gazdasági irányban. Minden tökéletes volt, ráadásul Lyla vágyai is teljesültek egy ragygó tavaszi napon, mikor Noel ajkai az övéhez tapadtak. Sokat jelentett neki a fiú, hisz vele vesztette el azt, amiből csak egy adatik meg egy lánynak az életében. Közben a szüleivel is lassan rendeződtek a dolgok, bár a fagyos levegő családi körben sose melegedett fel igazán.
22 éves volt, amikor örökre elveszette Noelt. A fiú otthona kigyulladt az éjszaka folyamán pár nappal újév előtt. A tűzoltók szerint egy karácsonyi gyerta okozta a tüzet. Minden családtag bent égett, kivéve Noel öccse, Aiden, aki éppen egy házibuliban volt a történtek ideje alatt. Lyla tenni akart valamit egyetlen igazi barátjáért, de már alakváltóvá se tudta változtatni, mert a teste elporladt. Itt jött a képbe Aiden, aki kísértetiesen hasonlított a bátyjára. Aidennek attól a naptól fogva rettenetes halálfélelme lett. Mindenhol a kaszást látta eljönni, hogy ő lesz a következő. Ekkor lett borzalmasan vallásos a fiú. Megrözött gondolatává vált, hogy Isten a családját azért büntette, mert nem jártak eleget templomba. Katolikus család voltak ugyan, de nem tartották a hagyományaikat, Aiden viszont attól a naptól fogva minden vétkét meggyónta, és közben próbálta kijátszani a halált. Lylának pedig megesett a mindössze 15 éves fiún a szíve, bár leginkább önös érdekek is vezérelték. Meggyőzte Aident, hogy ő majd megvédi a haláltól, a fiú pedig ebben a kiszólgáltatott helyzetben bármibe belement. Lyla duplán jól járt, ugyanis magához kötött egy Ford fiút, és egy új amulettje is lett. Vérszerződést kötöttek, - bár szegény Aidennek fogalma se volt ez mit jelent - , amiben rögzítették a feltételeket. Lyla az energiáit Aiden teste kell rabbulejtse a szerződés szerint egészen a lány vagy a fiú halála napjáig, de az utóbbi lehetőség igazából nem is élt, ugyanis a második pontja a szerződésnek, hogy Lyla köteles megóvni bármilyen áron is Aident a végzettől. Lyla sorsa ezen a napon megpecsételődött, bár még nem volt hivatalosan tenebris boszorkány, de erősen hajlott felé. 
Aident állami gondozásba akarták adni, de Lyla a meggyőzőképssége és az alapképességének hála elhitette a gyámüggyel, hogy bár alig idősebb a kiskorú fiúnál, ő a megfelelő gondviselő. Azóta (az elmúlt két évben) ő felügyelt rá. 
Ezalatt a két év alatt rengeteg dolog történt, kezdve azzal, hogy Lyla a gazdasági tudásainak hála betört a részvény piacra, és hatalmasat kaszált, adót csalt, sikkasztott, és Kanadában elfogató parancsot adtak ki rá. Közben vadászok üldözték, ugyanis néhány embert megölt, főként azokat, akik az ő egyetlen babáját, Aident bántani akarták. Nagyon jól tud anyáskodni a fiú felett, még a sulis jegyeit is számon kéri rajta, mondván nem akarja, hogy elbutuljon. De Aiden nem csak a kicsi fia, hanem elmebeteg módon szexuális célokra is használja, hisz kinézetre és érzetre is pótolta a halott szerelmét, Noelt. Aiden konkrétan a kis csivavája lett az évek során, akit bár szeret, de minden lehetséges módon kihasználja. Sokat kutatott például annak érdekében, hogy találjon egy bűbájt, amivel a fiú lelkét kizárja a szellem világból, így igazándiból nem halhat meg, csak ha Lyla vagy egy a lány vérágán született boszorkány úgy akarja. Mind ez a vérszerződés miatt jöhetett létre. Persze ennek árán Aiden borzasztóan szenvedett, mert a sérülések nála fokozott fájdalommal járnak a bűbáj miatt. De Lyla igazából azt sem akarta, hogy Aiden rosszul legyen, mert szerette volna ezüstálcán hordozni a fiút, ezért a meggyilkolt emberekből alakváltót csinált, hogy védelmezzék Aident. Ha már éppen nem volt szüksége egy alakváltóra, akkor ő maga végezett velük. Kezdetben 15, majd később 16, 17 és 18 éves fiúkból csinált alakváltót. Jelenleg három alakváltója van, akik a nap huszonnégy órájában testőrként állnak helyt Aiden mellett, és szigorúan Lyla otthonában élnek mindannyian.
Rememdiusba mindössze egy éve menekültek, főként a kanadai igazságszolgáltatás, és a vadászok hada elől. Ráadásul Lyla régi kovene is üldözte a lányt, ők is az igazságszolgáltatás elé akarták állítani. Az új ország és az újrakezdés jegyében a régi családnevét a Warburtont Fordra változtatta a Noel tiszteletére. A városban azonban jelenleg konyhai kisegítőként dolgozi, nem akarta, hogy a hírneve utolérje, azonban a háttérben továbbra is előszeretettel mossa a pénzt, és lakik fényűző körülmények között.