Apja, Alexej orosz származású, ám még az ő ifjú korában Amerikába emigrált a családjával, akik közül mára már sajnos senki sincsen életben. A fiú konzervatív családban lett férfivá, ami miatt később ő is nehezen barátkozott meg a változásokkal. A férfi egy egyszerű bárban találkozott Hannahval, egyetlen gyermekének anyjával. Az egész csupán futó kaland volt, a felek minden kötöttség nélkül váltak el egymástól. Aztán a nő eltűnt - bár a férfi se kereste, hiszen nem volt miért -, de egy évre rá megjelent nála. Alexej azt se értette, hogyan találhatott rá, hiszen nem adta meg neki a címét, sőt a nevét se árulta el. Megdöbbenése még nagyobb volt, amikor a nő egy kislányt nyomott a kezébe, azzal a felszólítással, hogy nevelje fel, mivel ő az apja. A férfi erre persze próbált tiltakozni, mire Hannah megmutatta neki a hatalmát, szembesítette vele, hogy mi is ő. Egy tenebris boszorkány lévén számtalan szörnyű tettével eldicsekedhetett. Alexej halálra rémült, alig tudta feldolgozni a látottakat, a nőnek pedig többé nem mert ellentmondani, így a kislány vele maradt. A férfi igyekezett jó apa lenni, ami többé kevésbé sikerült is neki, habár Keira anyjával való találkozását semmi sem tudta elfeledtetni vele. Attól félt, hogy a kislány is olyan “szörnyeteg” lesz, amilyen az anyja, így egészen csecsemő korától igyekezett belenevelni, hogy nem jó az ő szavaival élve “különlegesnek lenni”, ami azért eléggé rányomta a bélyegét lánya életére. Az iskolában Hira mindig is stabil négyes volt, hiába lettek volna meg a képességei az ötöshöz. Sportok terén sem lógott ki a lányok közül, egészen kis korától kezdve táncolt, a felsős éveiben pedig röplabdázott, de egyiket se versenyszinten, inkább csak hobbiból, illetve a mozgás öröméért. Jogi egyetemet végzett, ám végül nem arra felé helyezkedett el, hanem fejvadász lett, megfelelő munkaerőt keres vállalatoknak, cégeknek. Nagyon élvezi amit csinál,eddig pedig még nem érkezett rá panasz. Már egyedül él ugyan, azonban gyakran találkozik az apjával, aki az egyetlen életben lévő családtagja, akit ismer is. A képességével azonban igencsak hadilábon áll. Sőt, ez még finom kifejezés. Egyszerűen tagadja a létezését, noha a számtalan apró botlás után eddigre minden ember levonta volna a következtetést arról, hogy ritkán áll bele másba egy kés véletlenül, amikor azt kívánja, hogy bár a ijedne meg valamitől pasi, aki megcsalta, és most egy másik nőt próbál behálózni - ahogy az se túl szokványos, ha főzés közben benézve a fiókba, meglátod az ott pihenő pont megfelelő kést, amiről mellesleg pontosan tudod, hogy nincs olyanod. De persze véletlen egybeesések mindig lehetnek, nemde? Azoknak pedig, akik már próbálják meggyőzni arról, hogy talán különleges képessége lehet, általában az elmeorvost szokta ajánlani, vagy olyankor veszettül tereli a témát, próbál tudomást sem venni ezekről. A világnézete pont ugyanaz, mint az apjáé, szentül hisz a fizika törvényeiben - az emberek nem változnak át semmilyen lénnyé, ahogy várázsolni meg végképp nem tudnak - ezek csak olcsó, polgárpukkasztó filmes effektek, amivel az idiótákat hülyítik. Az egyetlen veszély pedig ami az emberiséget veszélyezteti az saját maga, esetleg a globális felmelegedés. Máig nem tudja ki az anyja, és bár azért érdekelné, az apja nem hajlandó neki elárulni, neki pedig fogalma sincsen, hogyan kezdhetne neki a kiderítésének.