Joy egy meleg j�liusi nap reggel�n l�tta meg a napvil�got, er�sen korasz�l�ttk�nt. Az anyj�n a k�rh�zban k�nytelenek voltak cs�sz�rmetsz�st v�grehajtani, mivel a magzata nyaka k�r� tekeredett a k�ld�kzsin�r, azzal fenyegetve, hogy m�g a kiemel�se el�tt �let�t veszti. Az els� p�r napban az sem volt vil�gos, a l�ny �letben fog-e maradni, �s az orvosok akkor sem j�soltak t�l j� j�v�t neki, ha esetleg valami csoda folyt�n megmaradna. Rengeteg s�lyos fogyat�koss�ga lehetett volna, ment�lis �s testi egyar�nt, de v�g�l meg�szta egy nagyon alacsony s�llyal, hanyatl� immunrendszerrel �s k�t igencsak ki�br�ndult sz�l�vel. Az anyja �s az apja egyar�nt befoly�sos tenebris boszork�nyok voltak, akik nagy vagyont halmoztak fel, vettek egy gy�ny�r� h�zat, �s a csod�latos �sszk�p�kbe m�r nem is hi�nyzott m�s, csak egy megfelel� �r�k�s. Mint kider�lt, Joy nem bizonyult j�nak erre a posztra, legal�bbis szerint�k, �s eg�szen a kezdetekt�l fogva pontosan �gy is viszonyultak hozz�, hamar nagyon keser�v� t�ve �t. Az csup�n hab volt a tort�n, hogy Joy sz�let�se �s annak k�r�lm�nyei annyira megviselt�k az anyja szervezet�t – b�r sokan ink�bb egy riv�lis koven kez�t sejtett�k a dologban –, hogy nem tudott volna m�g egy gyereket v�llalni, csak komoly �letvesz�ly eset�n. Mint kider�lt, a n� jobban szerette mag�t, mint esetleges v�rvonal�nak j�v�j�t, �gy h�t ink�bb elk�tette a petevezet�k�t, elv�gva minden es�ly�t a sz�l�s k�zbeni elhal�loz�snak. Joy apja ebbe nem tudott belenyugodni, �s k�t �vvel a gyereke sz�let�se ut�n �r�kre elhagyta a csal�dj�t. Az anyja Joy-t hib�ztatta az eg�sz miatt, �s minden szeretet, melyet addig t�pl�lt a l�nya ir�ny�ba, akkor el is halt, mint egy lev�gott sz�r vir�g. V�logatott m�dszerekkel gy�t�rte a l�nyt, aki ezt val�sz�n�leg nem is viselte volna el sok�ig, ha egy kedves, m�g a bonum �rt�keket k�vet� nagyb�tyja nem vette volna a v�delm�be. Am�g csak az anyja keze alatt volt, Joy v�gig sz�njeles tanul� volt. El�sz�r m�g csak a maga erej�b�l, de azt�n ahogy kezdte felfedezni az erej�t, �s tanulgatni kezdte a saj�t hat�rait, m�r az erej�t is bevetette a maga �rdek�ben. Nem nagyon �llt el�tte megfelel� erk�lcsi p�lda, mivel a nagyb�tyja igencsak gyenge jellemnek bizonyult, az anyj�t pedig vagy nem l�tta, vagy nem akarta l�tni. Tizenn�gy �ves volt, amikor v�gleg a tenebriseket v�lasztotta, b�r �lni m�g sok�ig nem �lt. Tizennyolc �ves kor�ban le�retts�gizett, �s az apja m�g abban az �vben el is hal�lozott. Joy nagy meglepet�s�re tekint�lyes vagyont hagyott a l�nyra, mint egyetlen �r�k�s�re, aki innent�l fogva m�r nem nagyon l�tta �rtelm�t a tanul�snak, �gy h�t nem is ment egyetemre. A p�nz nagy r�sz�t befektette, egy m�sik fel�t pedig elhelyezte a saj�t banksz�ml�j�n, a lehet� legt�volabbra a saj�t anyja kez�t�l. Eltelt m�g egy �v, amiben egyed�l utazgatott, fittyet h�nyva minden intelemre vagy tan�csra, �s kezdte egyre jobban mell�zni a diszkr�ci�t is. T�bb csal�dtagja hal�lh�r�re �rkezett haza, t�bbek k�z�tt az anyj��ra �s a nagyb�tyj��ra is. Kis h�j�n belefutott a gyilkosaik kez�be is, egy boszork�nyvad�sz csapat�ba. M�g id�ben siker�lt �szbe kapnia �s eliszkolnia el�l�k, b�r t�bb�ket is meg kellett �lnie k�zben. T�bb �llamon kereszt�l �ld�zt�k, v�g�l azonban elvesztett�k a nyom�t, legal�bbis �gy t�nt. Joy v�g�l r�tal�lt Rememdius v�ros�ra, ahol �nmaga v�delme �rdek�ben becsatlakozott az egyik helyi tenebris kovenbe, �s kereszt�ton ugyan, de felvette a rokonai ut�n j�r� hagyat�k�t is. Egyenl�re alkalmi munk�kat v�llal, csak az�rt, hogy alibit �s t�rsas�got biztos�ton mag�nak, mivel maga az anyagi helyzete ezt nem indokoln� meg.